A Collagén a szervezet egyik fontos alkotóeleme, minden szervben megtalálható.
A kollagén szó görög eredetű, a „cola” ragasztást, a „genno” szülőt jelent.
Az elnevezés a szilárdító szerepére utal.
Megfelelő mennyiségű C-vitamin táplálás nélkül a szervezet nem képes kollagént előállítani vagy tárolni.
Ezáltal a C-vitamin kötelező ko-faktor a kollagénszintézisben.
A kollagén létrehozása során felelős a sejtek együttes kezeléséért.
A kollagén egy rendkívül teherbíró, rostos protein, ami fontos alkotóeleme a csontoknak, porcoknak, ínaknak, szalagoknak és egyéb
kötőszöveteknek (bőr, köröm, haj).
Valójában a kollagén teszi ki a teljes test protein mennyiség 25-35%-át.
Mivel a kollagén nem tartalmazza az összes aminosavat (nincs benne triptofán és kevés a ciszteinje is), kategorizálása "inkomplett protein".
A kollagén közismert formájában három spirálisan felcsavarodott aminosav láncból áll.
Több tripla hélix (hármas spirál) alkot egy kollagén rostot.
Általában a kollagén rostok több különböző típusú kollagénből épülnek fel:
* I és III kollagén van a bőrben,
* II és III kollagén van a porcokban.
A kollagének sűrűségét (I, II, III kollagén) a láncok eltérő számú aminosavai határozzák meg.
Egyedülálló fizikai tulajdonságai révén az irharétegben található kollagén rostok sűrű hálózata szerkezeti integritást kölcsönöz az egész bőrnek, ez
biztosítja a bőr rugalmasságát.
A kollagén szintézise az emberi test egyik fő „gyártó” vállalkozása.
A „hírhedt” skorbut betegség során a kollagén-szintézisben következik be zavar, és test lényegében „darabjaira esik szét”.
Kollagén hiányában elsorvadnak a porcok, az ínszalagok, az inak, a csontok, a bőr, az íny, meglazulnak és kiesnek a fogak.
A szervezet fokozatosan leépül.
A szervezetben a kollagént a fibroblaszt sejtek állítják elő.
Első lépésben a kollagén előanyaga a prokollagén jön létre, glicinből és prolinból mint fő komponensekből.
A C-vitamin már a prokollagén képződésben fontos szerepet játszik.
Egy kísérletben emberi kötőszövet-sejteket hosszabb időn keresztül C-vitaminnal „táplálva” a kollagén szintézis úgy nőtt nyolcszorosára, hogy közben a
többi fehérje szintézisében nem következett be változás. (Boyera N, Galey I, Bernard BA.: Effect of vitamin C and its derivatives on collagen synthesis
and cross-linking by normal human fibroblasts. Int J Cosmet Sci. 1998 Jun;20(3):151-8. doi: 10.1046/j.1467-249 4.1998.171747.x.)
A megfelelő C-vitamin ellátottság tehát szükséges feltétele az egészséges kollagén-termelésnek.
A C-vitamin nélkülözhetetlen a kollagén-termelésben résztvevő két enzim, a lizil- és prolilhidroxiláz működéséhez.
Ha ezek az enzimek inaktiválódnak, az érett kollagénhálózat fenntartása is veszélybe kerülhet.
A kollagén rostok felépítése
A 25. életév után a szervezet veszít a természetes kollagén újratermelés képességéből, ami 50-60 éves korban nagyon alacsony szintre
esik vissza.
Megjelennek
* a ráncok,
* a cellulit,
* a bőrszárazság,
* a köröm és a haj mattá válik,
* elkezdődik az elkerülhetetlen öregedés folyamata.
Az öregedés elkerülhetetlen, arra viszont semmi szükség, hogy dohányzással még fel is gyorsítsuk azt.
Köztudomású, hogy dohányzás nemcsak a belső szerveinket károsítja súlyosan, de a bőrt is öregebbé teszi.
Az erős dohányosok jellemzően 5-10 évvel idősebbnek néznek ki kortársaiknál.
Egy 1985-ben készült tanulmány egy új fogalommal állt elő: smoker’s face. Ez a fogalom meghatározza a dohányosok arcán lévő bőr állapotát.
Egy dohányos arca, akár néhány év cigizés után is ráncos, szikár, szürke lehet.
Erős és folyamatos dohányzás hatására a sejtek és a szövetek öregedése felgyorsulhat, a bőr a sejtképződés lelassulása következtében petyhüdté válik,
kiszárad, és nehezebben védi ki a külső káros hatásokat.
Mivel nem termel elegendő kollagént, hamarabb is kezd ráncosodni.
A dohányzás bőrre nézve legismertebb káros mellékhatása a vérerek szűkítése.
Ha jó a bőr vérellátottsága, akkor a bőrünk kívülről egészségesnek, üdének, élettelinek látszik, könnyen jut oxigénhez, a külső rétegekig is eljutnak a
vitaminok és az ásványi anyagok. Ha viszont ezek az eleve sem túl vastag hajszálerek még szűkebbek lesznek, annál kisebb lesz az áthaladó vér
mennyisége, annál kevesebb friss vér tud eljutni a szövetekhez, így annál több lesz a pangó, bomlástermékekkel telített, vénás vér.
Ehhez hozzájárul még a dohányfüstben levő szén-monoxid, ami kiszorítja az oxigén egy részét a vérből, így a bőrhöz még kevesebb éltető
oxigén jut el. A dohányzás más csatornán keresztül is károsítja a kötőszöveteket. Arról már volt szó, hogy a kollagén rostok előállításához a
szervezetnek szüksége van a C-vitaminra. A cigarettában lévő káros anyagok megkötik a C-vitamint, így nem jut elég a szervezetnek, ennek
következtében a kollagén rostok szintézise csökken.
A kollagén rostok vizet kötnek meg, ez a képességük a bőr feszességének megtartásában játszik szerepet. Ha a kollagén rostok száma csökken vagy
“hibás” rostok jönnek létre, nem tud a bőr megfelelő mennyiségű vizet megtartani, aminek következtében petyhüdtté, megereszkedetté válik a test
teljes területén. Az arc elveszíti kontúrját, így optikailag is öregszik.
