Barion Pixel www.mybeautyshop.hu
Drága Látogatónk! Tájékoztatunk, hogy mi is cookie-kat használunk a felhasználói élményed növeléséhez! Kérlek fogadd el, ahogy szoktad máshol is :) A cookie-kat bármikor törölheted a böngészőben található, „cookie-k törlése” opcióval.

Miért fontos a kollagén

2021.07.23.

Miért fontos a kollagén

COLLAGÉNES KEZELÉS

Collagén a szervezet egyik fontos alkotóeleme, minden szervben megtalálható.

A kollagén szó görög eredetű, a „cola” ragasztást, a „genno” szülőt jelent.

Az elnevezés a szilárdító szerepére utal.

 

Megfelelő mennyiségű C-vitamin táplálás nélkül a szervezet nem képes kollagént előállítani vagy tárolni. 

Ezáltal a C-vitamin kötelező ko-faktor a kollagénszintézisben.              

A kollagén létrehozása során felelős a sejtek együttes kezeléséért.  

 

A kollagén egy rendkívül teherbíró,  rostos protein, ami fontos alkotóeleme a  csontoknak, porcoknak, ínaknak, szalagoknak és egyéb

kötőszöveteknek (bőr, köröm, haj).

Valójában a kollagén teszi ki a teljes test protein mennyiség  25-35%-át.

Mivel a kollagén nem tartalmazza az összes aminosavat (nincs benne triptofán és kevés a ciszteinje is), kategorizálása "inkomplett protein".

 

A kollagén közismert formájában három spirálisan felcsavarodott aminosav láncból áll.

Több tripla hélix (hármas spirál) alkot egy kollagén rostot.

 

Általában a kollagén rostok több különböző típusú kollagénből épülnek fel:

* I és III kollagén van a bőrben,

* II és III kollagén van a porcokban.

 

A kollagének sűrűségét (I, II, III kollagén) a láncok eltérő számú aminosavai határozzák meg.

Egyedülálló fizikai tulajdonságai révén az irharétegben található kollagén rostok sűrű hálózata szerkezeti integritást kölcsönöz az egész bőrnek, ez

biztosítja a bőr rugalmasságát.

A kollagén szintézise az emberi test egyik fő „gyártó” vállalkozása.

A „hírhedt” skorbut betegség során a kollagén-szintézisben következik be zavar, és test lényegében „darabjaira esik szét”.

 

Kollagén hiányában elsorvadnak a porcok, az ínszalagok, az inak, a csontok, a bőr, az íny, meglazulnak és kiesnek a fogak.

 

A szervezet fokozatosan leépül.

 

A szervezetben a kollagént a fibroblaszt sejtek állítják elő.

Első lépésben a kollagén előanyaga a prokollagén jön létre, glicinből és prolinból mint fő komponensekből.

A C-vitamin már a prokollagén képződésben fontos szerepet játszik.

 

Egy kísérletben emberi kötőszövet-sejteket hosszabb időn keresztül C-vitaminnal „táplálva” a kollagén szintézis úgy nőtt nyolcszorosára, hogy közben a

többi fehérje szintézisében nem következett be változás. (Boyera N, Galey I, Bernard BA.: Effect of vitamin C and its derivatives on collagen synthesis

and cross-linking by normal human fibroblasts. Int J Cosmet Sci. 1998 Jun;20(3):151-8. doi: 10.1046/j.1467-249 4.1998.171747.x.)

 

A megfelelő C-vitamin ellátottság tehát szükséges feltétele az egészséges kollagén-termelésnek. 

 

A C-vitamin nélkülözhetetlen a kollagén-termelésben résztvevő két enzim, a lizil- és prolilhidroxiláz működéséhez.

Ha ezek az enzimek inaktiválódnak, az érett kollagénhálózat fenntartása is veszélybe kerülhet.

 

A kollagén rostok felépítése               



A 25. életév után a szervezet veszít a természetes kollagén újratermelés képességéből, ami 50-60 éves korban nagyon alacsony szintre

esik vissza.                             

 

Megjelennek 

* a ráncok,

* a cellulit,

* a bőrszárazság,

* a köröm és a haj mattá válik,

* elkezdődik az elkerülhetetlen öregedés folyamata.

 

Az öregedés elkerülhetetlen, arra viszont semmi szükség, hogy dohányzással még fel is gyorsítsuk azt.

Köztudomású, hogy dohányzás nemcsak a belső szerveinket károsítja súlyosan, de a bőrt is öregebbé teszi.

Az erős dohányosok jellemzően 5-10 évvel idősebbnek néznek ki kortársaiknál.

Egy 1985-ben készült tanulmány egy új fogalommal állt elő: smoker’s face. Ez a fogalom meghatározza a dohányosok arcán lévő bőr állapotát.

Egy dohányos arca, akár néhány év cigizés után is ráncos, szikár, szürke lehet.

Erős és folyamatos dohányzás hatására a sejtek és a szövetek öregedése felgyorsulhat, a bőr a sejtképződés lelassulása következtében petyhüdté válik,

kiszárad, és nehezebben védi ki a külső káros hatásokat.

Mivel nem termel elegendő kollagént, hamarabb is kezd ráncosodni.

 

A dohányzás bőrre nézve legismertebb káros mellékhatása a vérerek szűkítése. 

Ha jó a bőr vérellátottsága, akkor a bőrünk kívülről egészségesnek, üdének, élettelinek látszik, könnyen jut oxigénhez, a külső rétegekig is eljutnak a

vitaminok és az ásványi anyagok. Ha viszont ezek az eleve sem túl vastag hajszálerek még szűkebbek lesznek, annál kisebb lesz az áthaladó vér

mennyisége, annál kevesebb friss vér tud eljutni a szövetekhez, így annál több lesz a pangó, bomlástermékekkel telített, vénás vér.

Ehhez hozzájárul még a dohányfüstben levő szén-monoxid, ami kiszorítja az oxigén egy részét a vérből, így a bőrhöz még kevesebb éltető

oxigén jut el. A dohányzás más csatornán keresztül is károsítja a kötőszöveteket. Arról már volt szó, hogy a kollagén rostok előállításához a

szervezetnek szüksége van a C-vitaminra. A cigarettában lévő káros anyagok megkötik a C-vitamint, így nem jut elég a szervezetnek, ennek

következtében a kollagén rostok szintézise csökken.

A kollagén  rostok vizet kötnek meg, ez a képességük a bőr feszességének megtartásában játszik szerepet. Ha a kollagén rostok száma csökken vagy

“hibás” rostok jönnek létre, nem tud a bőr megfelelő mennyiségű vizet megtartani, aminek következtében petyhüdtté, megereszkedetté válik a test

teljes területén. Az arc elveszíti kontúrját, így optikailag is öregszik.

Létrehozva: www.eshop-gyorsan.hu

ZmE1YjNmM